Vastagbélrendszer

Betűméret változtatás:

0226.jpgVastagbél - vastagbélrendszer, mint méltánytalanul mellőzött (és alábecsült) szervrendszer.

A vékonybél folytatatása. Ide kerülnek a felszívódás utáni emészthetetlen táplálékmaradványok, nagy mennyiségű vízzel és a benne oldott ásványi sókkal.

A vastagbél kezdeti szakasza tág, ennek egyik végén zárt vakbél található, ehhez vékony féregnyúlvány kapcsolódik. A vastagbélben sok baktérium él ezek a növényi rostok cellulóztartalmának egy részét lebontják.

E közben a B vitamin egyes alkotó részeit állítják elő.

Ez a bél nem termel emésztőenzimeket, fő feladata a víz és só felszívása ...

a béltartalomból.

Perisztaltikus mozgása a bél tartalmat a végbél felé mozgatja.

Vastagbélrendszer ,béltartalom továbbhaladási útja

A gyomor-bél passzázs (áthaladás) teljes időtartama 1-2 nap.

A fel nem szívódott anyagok kb. 2,5 órával elfogyasztásuk után jutnak el a vékonybél végső szakaszába, illetve a vastagbél kezdeti részébe. Innen a továbbhaladás lelassul.

Az elfogyasztás után 16 órával már megjelenhetnek a székletben a fel nem szívódott anyagok, de a vastagbél teljes kiürüléshez kb. 48 óra kell.

Alapvetően a vastagbél fő funkciója a béltartalom ( széklet ) besűrítése, azaz a benne lévő víz és oldott sók visszaszívása a szervezetbe (víz-gyógyászat /vízterek).

A vastagbél traktusnak saját enzimjei nincsenek, erre nincs is szükség, mert a vékonybélben gyakorlatilag az emésztés befejeződik.

Az a jelentéktelen tápanyaghasítás, mely a vastagbél szakaszában végbemegy, a vékonybélből a vastagbél szakaszba került enzimek révén történik meg.

A széklettel való vízvesztés naponta csak kb. 200 ml (maximum 300 ml) normális esetben.

A vastagbél traktusba jutott béltartalom tartalmazhat még meg nem emésztett fehérjéket, zsírokat, fel nem szívódott aminosavakat és cukrot (szénhidrátot).

Ezeket a vastagbél bélbaktériumai elbontják: a fehérjéket és aminosavakat a rothasztó vastagbél baktériumok lúgos kémhatású termékké (pl. ammónia) alakítják, a cukrokat az erjesztő vastagbél baktériumok savanyú kémhatású molekulákká (pl. tejcukor→tejsav, ecetsav,szénsav, metángáz) bontják le.

A széklet emészthetetlen anyagokat (pl. növényi rostokat, magvakat), vizet (65-67%), sókat (Mg, Ca, Po4, stb.) részben lebontott anyagokat, valamint vastagbél baktériumokat és nyálkahártyasejteket, emésztőmirigyek váladékát tartalmazhatja.

A széklet zsírtartalma zsírfelszívódási zavar esetén fokozott.

A széklet barna színét a máj által termelt bilirubin redukciós terméke, a szterkobilin adja.

Nagy jelentőségű a vastagbél baktériumainak a vitaminszintézise.

Az emberben a K-vitamin colli bacillusokban képződik.

Az újszülöttek esetleges vérzékenységének oka lehet, hogy hiányzik a vastagbél rendszeréből a coli bacillus, így nincs K-vitamin szintézis sem (az újszülöttek ezért K-vitamin injekciót kapnak).

A béltartalom bomlása kapcsán nagy mennyiségű gáz (pl. metán, hidrogén) képződik, ami a besűrűsödésre váró folyadékkal elkeveredve tölti ki a beleket.

A gázok többsége visszaszívódik a vérbe, végül is, kileheljük ezeket a gázokat is.

Csak extrém fokú gázképződés esetén ürül a gáz a végbélnyíláson át (a káposzta és a bab is képes ennek kiváltására).

Ha a béltartalom ( széklet ) továbbjutása a vastagbél - vastagbélrendszer szakaszban megszűnik (pl. ileus-bélelzáródás) és a vastagbél vérellátása romlik, a belekben felszaporodnak a gázok, majd a gáz és a folyadék szétválik (folyadék-nívok láthatóak a hasi röntgenfelvételen).

A vastagbél - széklet kiürítése (faeces-fécesz) gerincvelői reflexfolyamat eredménye, amit felsőbb központok befolyásolnak. A vastagbél sigma- és a rectum szakaszának széklettel való telítődése a bélfal feszítési receptorainak ingerlésén keresztül reflexesen ellazítja a belső záróizmot (szfinktert).

A vastagbél - vastagbélrendszer feszülés érzete ugyanakkor –tanulási folyamat eredményeként- a külső záróizom tónusfokozásához vezet, ami átmenetileg megakadályozza a széklet kiürítését.

Akaratlagos székletürítéskor azonban ellazul a külső záróizom.

Mind a vastagbél simaizmának renyhesége, mind a hasprés elégtelensége székrekedéshez (obstipáció) vezethet.

A leggyakoribb azonban hogy a rostszegény táplálék fogyasztása, a széklet gyakori akaratlagos visszatartása, a rendszertelen székletürítés, a kevés folyadékfogyasztás és kevés mozgás vezet székrekedéshez, ami aztán folyamatként rögzül.

Az egészséges életmóhoz hozzátartozik a napi egyszeri székletürítés, s az erre való „rászokást" már érdemes gyermekkorban megtanítani.