Allergia

Betűméret változtatás:


Allergiaallergén

Az allergia az immunrendszer egy túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről.

Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük, ilyenek például a pollen, állati szőrök, atka, penészspórák, különböző állatok mérgei, mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek stb.

Az allergia az első típusa a túlérzékenységi reakcióknak, mely úgy jön létre, hogy az allergén kapcsolódik az IgE molekulához, mely előidézi a masztociták és bazofilek degranulációját .

Az így felszabadult anyagok (citokinek, interleukinek, hisztamin, prosztaglandinok) gyulladást váltanak ki a szövetekben.


A tünetek nagymértékben változnak attól függően, hogy milyen szervben történik az allergiás reakció. Így azok az allergének, melyek levegő által terjednek (mint például a pollen vagy az atkák) a légutak és a szem szaruhártyájának a gyulladását okozzák.allergia1

Ilyen a szénanátha (allergiás rinithis), mely az orrnyálkahártya megvastagodását, orrváladékozást, tüsszentést, a szem irritációját, könnyezést okoz.

Ha az allergén bekerül a tüdőbe, asztmás tüneteket is okozhat: nehézlégzés, köhögés, sípolás (wheezing).

Ha az allergén az emésztőrendszerbe kerül a következő tünetek jelentkezhetnek: hasüregi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés.

A bőrön jelentkező allergiás reakciók, mint ...


 

az ekcéma vagy az urticaria bőrpírrel, duzzadással járnak.

Allergiát okozó anyagok (allergének)

Az allergének a környezetünkben előforduló anyagok, melyek arra hajlamos emberekben allergiás reakciót okoznak.

  • Belégzett (inhalatív) allergénekÉtelallergének (nutritív allergének)Kontakt allergének
    • szezonális
      • pollenallergia
      • penészgomba-allergia
    • perenniális
      • háziporatka-allergia
      • állatszőr- és tollallergia
      • penészgomba-allergia
  • Egyéb allergének
    • gyógyszerallergia
    • állatméreg-allergia
    • napallergia

 Belégzett (inhalatív) allergének:

 Belélegzéssel kerülnek a szervezetbe.

 Nemcsak légúti tüneteket (allergiás nátha, allergiás kötőhártyagyulladás, asztma), hanem bőrpanaszokat (atópiás dermatitisz) is okozhatnak.

 A következő allergiát okozó növénycsoport a gyomoké (parlagfű, fekete üröm, libatop, lándzsás útifű, aranyvessző, csalán) .

 

Ezek közül kettő kiemelkedően agresszív. Hazánkban nagyon elterjedt a fekete üröm és a parlagfű.

 

Szezonjuk is egybeesik: július közepétől az első fagyokig virágzanak. Az elsőszámú közellenség a parlagfű . Ez a rendkívül agresszív gyomnövény Észak-Amerikából került át Európába. Elsősorban parlagon hagyott területeken, nem parkosított lakótelepeken, útszéleken telepszik meg.

 

Egyetlen virágban 8 milliárd virágpor (pollen) termelődik. Az allergiás reakció kiváltásához már köbméterenként 30-40 pollen elegendő. Ha a magvak mélyre kerülnek a földbe (pl. szántás során), akár negyven évig is csíraképesek maradnak, s ha ismét a felszín közelébe kerülnek, változatlan intenzitással indulnak csírázásnak.

    • Pollentermelése csak úgy csökkenthető, ha minden lehetséges módon korlátozni igyekszünk fejlődését, s még virágzás előtt levágjuk vagy kiirtjuk.

 

    • A légköri pollenkoncentráció jól mérhető az ún. pollencsapdák segítségével. A pollenszám folyamatos regisztrációja segíthet a betegeknek a pollenszezon indulásának előrejelzésében, és ezáltal a szükséges megelőző gyógyszerek szezon előtti alkalmazásában. A pollenszám későbbi - szezon alatti - ismerete igen hasznos segítség mind a betegek, mind a kezelőorvos számára. Egy adott területen élő, allergiát okozó növények virágzási idejéről tájékoztat a pollennaptár . Eltérő éghajlatú területekre vonatkozó pollennaptárak különböznek egymástól.

 

penészgomba-allergia (lakáson kívüli, outdoor gombák)
A gombák lakáson kívül élő csoportja szezonális tüneteket okoz. Spóráik legnagyobb mennyiségben a korhadó, rothadó növényi maradékokban, avarban, mezőgazdasági termőterületeken fordulnak elő, s onnan kerülnek a levegőbe. A szabadban található penészgombák spórája főleg júniustól szeptemberig található meg nagy koncentrációban a levegőben. A szabadban élő gombafalok közül az Alternaria és Cladosporium törzsek a legfontosabbak.

  • perenniális - egész évben jelenlévő allergének
    • háziporatka-allergia
      A lakáson belüli allergének közül a háziporatka, pontosabban az atka ürüléke okoz leggyakrabban allergiát. A háziporatkák kb. 0,3 mm hosszú, a pókokkal közeli rokonságban álló ízeltlábúak. Két legfontosabb fajuk a Dermatophagoides pteronissinus és a Dermatophagoides farinae.
      A magas, 65-80%-os páratartalmat és a 17-25 °C közötti hőmérsékletet kedvelik. Az atkák az emberi bőrről lehulló hámpikkelyekkel táplálkoznak. Naponta egy emberről kb. 5 gramm hám válik le, mely egymillió atka számára elegendő táplálék 1 napra. 1 g házipor 15.000 atkát is tartalmazhat. Az atkák kedvenc megtelepedési helye az ágy matraca, a párna és a paplan. Nagy számban fordulnak elő a lakásban található szőnyegekben, kárpitozott bútorokban is. A háziporatka egész évben jelen van környezetünkben, de különösen télen, a fűtési időszak alatt okoz panaszokat.
    • állatszőr- és tollallergia
      Leggyakrabban házi kedvenceink, a kutya és a macska bőre, szőre, nyála, vizelete okoz allergiás tüneteket, de allergiát okozhat a tengerimalac, degu, aranyhörcsög, és egyéb lakásban tartott kisállat is.
      A lószőr is erős allergén, így aki lovagol, vagy lovak közelében él, ha arra hajlamos, lószőrallergia alakulhat ki. Ugyanígy allergiás tüneteket okozhat a nyúlszőr is.
      Madártollak közül Magyarországon elsősorban a liba- és kacsatoll, ritkábban a csirketoll okoz tüneteket.
      Allergiás tünetek esetén azonban gondolni kell a lakásban velünk élő díszmadarakra is.
      De nemcsak az élő állat szőre szerepelhet allergénként, hanem szőrmék, sapkák, bundák, szőnyegek, sőt akár pulóver vagy az alvásra használt tollpárna is.

 

    • penészgomba-allergia (lakáson belüli, indoor gombák)
      A gombaspórák a meleg, sötét és nedves helyeket kedveli. A fürdőszobában a lefolyók mellett, a mosdókagyló mögött, a tapéta alatt, légkondicionáló készülékekben vagy a cserepes növények földjén lelhetők fel. A lakáson belül élő gombák közül az Aspergillus és Penicillium törzsek a legfontosabbak.


 

separator